Akvarell, tempera vagy gouache?

Ha csak azt a 3 szót, hallod, akkor az akvarell és a temperát azonnal tudod párosítani egy képpel a fejedben, de a gouache festékkel már van akinek kis gondja akad. Most nagyon röviden helyre tesszük őket, hogy pontosan melyik micsoda.

Az akvarell festés hallatán, biztosan a légies, könnyed képek jutnak egyből eszedbe. A vibráló színes festéktől egy egészen áttetsző rétegig tudunk festeni. Az élénk, de ugyanakkor lazúros, víz segítségével könnyen egymásba futó színeket tudunk elérni és káprázatos, sejtelmes képeket alkotni.

Az akvarell festékkel azért tudsz ilyen kiválóan és könnyen elérni egy egész tónusskálát, mivel a festékben magas a pigmenttartalom és a festék kötőanyaga vízben jól oldható, valamint a festéket nagyon hígan, nagyon felvizezve visszük fel a papírra, ami már (általában) eleve nedves, vizes, így a festék pigmentjei  jobban „csúsznak” szét a papír felületén.

A festék száradás után visszaoldható, sőt a palettánkra száradt festéket is fel tudjuk a következő képünknél használni.

Az akvarellfestés több ezer éves múltra tekint vissza, már a barlangrajzok is ezzel a technikával készültek, már akkor is és ma is  ezen festés legnagyobb mesteri a japánok és kínaiak, de az egyiptomiak is használták a sírkamrák díszítésére.

A gouache festék az akvarell és a tempera között kap helyet. Az akvarelltől annyiban különbözik, hogy jobb a fedőképessége. Lényegében annyiról van szó, hogy amíg az akvarellel egy nagyon áttetsző légies, szinte színtelennek tűnő réteget is eltudunk érni, addig a gouache festékkel inkább már csak az adott szín leghalványabb tónusát. A festék tartalmazza mindazon tulajdonságokat, amit az akvarell, de kiegészül egy fedő réteggel is. Ez az úgymond „fedő” festék adja meg a festék erőteljességét, és ezért nem tudunk annyira áttetsző tónusokat létrehozni.

Ha a guache festéket és a temperát néézzük, akkor annyiban tér el a gauche a  hagyományos tempera festéktől, hogy ha megszáradtak, akkor utána egy kis vízzel újra oldhatóak lesznek a guacha festékek, a tempera viszont nem.

De, mint mindenben itt is van kakukktojás, hiszen a Pannoncolor temperája is ilyen, 2 az 1-ben festék, hiszen száradás után újraoldható festék.

Az előzőekkel szemben a tempera még jobb fedőképességet adhat a képeinknek. A festékben lévő színezőanyag olajos-vizes emulzióban van eloszlatva, ezáltal a festék víz segítségével hígítható lesz, azonban száradás után már nem tudjuk újra visszaoldani.

A tempera egyszerre jelenti magát a festéket és azt a technikát is amellyel festünk. Többféle felületre is festhetünk vele: papírra, deszkára, vászonra vagy akár a falra is. A tempera gyorsabban szárad, bár vízzel oldható ez a festék is, mégsem használunk festéskor annyi vizet, mint a fenti festékek esetében.

A tempera festék általában tojással készül. A tojás fehérjét és sárgáját összekeverve egy természetes emulzió jön létre, ahol a tojássárgájában lévő lecitin stabilizálja a tojás víztartalmában lévő  zsírcseppeket. Ehhez az elegyhez ha porfestéket adunk, akkor létre tudjuk hozni a legkezdetlegesebb temperafestéket, amit már a rómaiak is használtak. Lenmagolaj hozzáadásával még stabilabb és jobb kötőképességő festék elegyét érhetjük el

Neked milyen festéked van otthon? Vagy melyiket próbálnád ki?

Ha kipróbáltad valamelyiket, mutasd meg nekünk a FB oldalon!